Odysseus útvonalának hajózási elmélete
a 2000. évi Odüsszeusz Expedíció
Az Odüsszeia kezdősorai:
Férfiuról szólj nékem, Múzsa, ki sokfele bolygott
s hosszan hányódott, földúlván szentfalu Tróját,
sok nép városait, s eszejárását kitanulta,
s tengeren is sok erős gyötrelmet tűrt a szivében,
menteni vágyva saját lelkét, társak hazatértét.
Még a múlt évezredben kezdődött az egész, a hajózási szakközépiskola I. osztályában. amikor a kötelező olvasmány volt az Odüsszeia. Akkoriban természetesen a történet hajózási kalandja fogott meg. Merre járhatott Odüsszeusz? Vajon ez egy valódi utazás volt? Ha igen, merre lehetett a a lótuszevők országa? Hol élhetett a küklopsz? El lehet-e jutni hajóval Hadész országába?
Múltak az évek, elvégeztem a hatéves Ogyesszai Tengerészeti Egyetemet Tengeri navigációs szakát és navigátor –mérnökként egy nagyon alapos, mindenre kiterjedő tengerészeti tudást szereztem, amely megalapozta. Aztán sokat hajóztam, oktattam, de Odüsszeuszt sohasem feledtem. Nem meséltem róla senkinek, kicsit szégyelltem magam miatta. Az olyan gyerekkori álmok közé soroltam, amelyek sohasem teljesülhetnek.
Évekkel múltán már a foglalkozásommá vált a tengeri hajózás oktatása, akkor kerültem váratlanul ismét Odüsszeusz közelébe:
Thor Heyardal nevezetes expedícióival az inkák korának hajózási módszereit bizonyította be. Először én is abban gondolkodtam, hogy meg kellene építeni Odüsszeusz hajójának mását, és azzal útra kelni.
Hamarosan el kellett vetnem ezt az elképzelést, mivel Odüsszeusz bolyongásait elsősorban az időjárás határozta meg. Én nem tudok megrendelni egy 9 napos vihart, 6 napos szélcsendet, 9 napos gyenge nyugati szelet, stb., hogy reprodukáljam Odüsszeusz hajózását. Így az én feladatom csak az egyes helyszínek azonosítása, az útvonal meghatározása volt.
Az elmúlt 2-3000 évben nagyon sokan próbálták meghatározni Odüsszeusz bolyongásainak útvonalát, de senki sem használta a tengeri hajózás tudományának eszköztárát. Az én hajózási elméletem alapjául E. Bredford útvonala szolgált, amely a 6 éves tengerészeti egyetemen szerzett elméleti és az akkor 36 éves hajózási tapasztalataim alkalmazásával született.
Az útvonal meghatározásánál a következő
tervezési rendszert alkalmaztam:
- A hipotézisem alapja az volt, hogy az Odüsszeia szövegében szereplő hajózási információkat igaznak vettem.
- Felkutattam Odüsszeusz hajóinak jellegzetességeit és azok hajózási tulajdonságait.
- Megismertem és meghatároztam Odüsszeusz korának hajózási módszereit.
- Az egyes helyszínek azonosításához megvizsgáltam, hogy az Odüsszeia szövegében szereplő hajózási módszerek, szelek, hajózási idők alapján hova juthattak el.
- Az így meghatározott helyszínen az Odüsszeia szövege alapján találnunk kellett valami megerősítést, pl. jellegzetes barlangot, a sziget alakját, különleges hajózási vagy tengerrajzi jelenséget.
- Ha helyesen azonosítottam a helyszínt, akkor innen egy tengerész számára logikus (vagy legalábbis megmagyarázható) útvonal vezessen a következő ponthoz.
- Ha minden egyes helyszín azonosítva lett és azokat egy folyamatos, ugrások és szakadások nélküli hajózási útvonallal össze lehet kötni, akkor meghatároztam Odüsszeusz útvonalát.
Új helyszínek,
amelyeket csak az Odüsszeusz útvonalának hajózási elmélete nevezett meg:
- Küklopszok szigete - Levanzo
- Aiolos, a Szelek szigete
- Az "hazai földekig" tartó út
- Hadesz országa - Ponza szigetek
- Heliosz mezeje - Messina
- Hajótótörés helye
A helyszínek gyöngyszemek, a hajózás egy cérna, akkor ha minden gyöngyszemet felfűzhetünk a cérnára, megkapjuk Odüsszeusz útvonalának nyakékét.
